Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. A későbbiekben bármikor lehetősége van ezt módosítani, törölni.
Termékek Menü

Szalagos fánk, csőröge fánk – a farsangi nagy kedvenc!

Szalagos fánk, csőröge fánk – a farsangi nagy kedvenc!

Bár egész évben sokak kedvence, a fánk, igazán farsangkor lesz főszereplő. A vidám télűzés közepette tucatszám fogy a szalagos, a csöröge, a rózsa, a töltött, a bécsi. De mit tegyen aki ételallergiás, cukorbeteg vagy egyszerűen csak figyel a szénhidrátbevitelre és enne egy jó fánkot?

A szájhagyomány szerint a bécsi fánkot egy pék felbosszantott feleségének köszönhetjük. A mester pékségében olyan finom kenyérféléket és péksüteményeket kínáltak, hogy a hasukat szerető bécsiek képesek voltak a város bármely végéből is elzarándokolni értük. Miután a pékmester az égi sütődébe távozott, a felesége vitte tovább az üzletet. Az özvegy egymaga nehezen bírta az iramot. A türelmetlen vevők viszont nem kímélték, és különböző, nem túl hízelgő megjegyzésekkel illették. Sikerült is egyszer az asszonyságot úgy felbőszíteni, hogy az cifra káromkodások közepette kikapott egy darabot a kelt tésztából, és a szemtelenkedő vásárló képébe irányozta. Szerencsére elvétette a célpontot.

A tészta egy forró olajjal teli lábasban landolt – így készült el az első fánk, amely már a helyszínen nagy sikert aratott. A puha, ízletes finomságot a város lakói keresztelték el Krapfen-nak. (Bécs környékén létezik egy Krapfenwaldel nevű település is). Hogy mindez mikor esett meg, arról nem szól a fáma. De meglehetősen régen lehetett, hiszen 1486-ban Bécs városának vezetése már szabályzatban rendelkezett a fánksütő asszonyok tevékenységéről.

Mátyás király hitvese, Beatrix is nagy fánk kedvelő volt, ő az itáliai karneválokon ismerkedett meg a finomsággal. Persze, hogy aztán nem hiányozhatott a magyar királyi asztalról sem. Rómában Szent József napján készítették, mint ünnepi étket, és a taljánok fritella néven kérik manapság is tucatszám a fánkot.

A legnagyobb fánkfogyasztók a kanadaiak, akik természetesen juharsziruppal öntik nyakon. Az USÁ-ban is meglehetősen népszerű, mi sem bizonyítja jobban, minthogy kevés amerikai film készül anélkül, hogy ne lenne benne egy „fánkdobozos” jelenet. De még a japánok is rajonganak a krémes, töltött fánkokért. Szuszogásig bírják enni magukat a talkedliből a csehek, a siskából a szlovákok, a krofiból a szlovének, a fritulából a dalmátok és a biljázsból a kárpátaljaiak – az elnevezések természetesen mind-mind a fánkot takarják.

A magyarban ismert fánk szó a szász eredetű fankox, fankoch szavakból eredeztethető. Erdélyben pánkó, de magyarlakta vidéken is tájegységenként eltérő megnevezésekkel találkozhatunk. A palócok pampuska néven emlegetik, Baranya-megyében huppancsnak keresztelték, a borsodiak pedig kreplit majszolnak.

A fánk készítéséhez, fogyasztásához több hagyomány, hiedelem is kapcsolódik. Régebben a háztűznézés időszaka a farsangi idejére esett, és a legényeket fánkkal kínálták. Ha egy lány megfelezte a fánkot a fiúval, az már szerelmi vallomásként is felfogható volt. Sőt, a szalagos fánk közös elfogyasztása – mivel a szalag a jegygyűrűt jelképezi – a közeli eljegyzést is jelenthette. Ha egy lányra azt mondták, úgy néz ki mint egy farsangi fánk, dicséretnek számított – ezt a hasonlatot manapság nem biztos, hogy örömmel vennék a lányok-asszonyok. Szokás volt a fánkba is pénzérmét rejteni, amelynek megtalálója busás gazdagságot remélhetett.

A Szerémségben a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak és úgy tartották, ha fánkot sütnek, a legnagyobb vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét. Más helyeken is varázserőt tulajdonítottak neki, kiszáradva porrá törték és beteg ember vagy állat eledelébe keverték. A csörögefánkhoz is kapcsolódnak szokások, melyeket a törököktől vettünk át. A csöröglű vagy csöröge keleti rituális ünnepség volt, ahol az apa fiaként ismerte el gyermekét. Nem csoda, hogy keresztelőkor szokás zsírban sült, édes csörögefánkkal kínálni a vendégsereget. A sokféle fánk közül talán a legnépszerűbb a szalagos vagy pántlikás fánk. Nevét a kész fánk közepén végighúzódó fehér csíkról kapta, ami egyben a tökéletes fánk jele is. Ha betartjuk az alábbiakat, biztos, hogy tökéletes lesz a fánkunk.

A fánk méltán nagy népszerűsége mellett egyáltalán nem meglepő, hogy az ország több pontján is rendeznek fánkfesztivált – így a Pilisben, Nagykanizsán, Csömörön és a legtöbb télűző, farsangi fesztivál elmaradhatatlan és egyben legkedveltebb programja a fánksütő verseny.

 

De mit tegyen, aki ételallergiás – tejérzékeny, gluténérzékeny; cukorbeteg vagy egyszerűen csak figyel a szénhidrátbevitelre? Februárban mindenhol fánk képekkel, receptekkel van tele minden újság, az internet. A hagyományos fánk receptek és hozzávalók helyett más alapanyagokat kell keresni. Manapság ez már nem is olyan nagy probléma!

 

Több gyártó is kínál gluténmentes, tejmentes, élesztőmentes, csökkentett szénhidrát tartalmú lisztkeverékeket, amelyek segítségével gyorsan és könnyedén készíthetünk a speciális étrendnek megfelelő, ÍZLETES FÁNKOT! A fánk mellé porcukor állagú édesítőszert és cukor és adalékanyag mentes lekvárokat ajánlunk!

 

Amiket mi ajánlunk:

ZELLEI TÜNDI CSÖKKENTETT SZÉNHIDRÁTTARTALMÚ LISZTKEVERÉK KELT TÉSZTÁKHOZ 1000G

SZAFI FREE AMERIKAI FÁNK LISZTKEVERÉK 1000G

SZAFI REFORM FÁNK LISZTKEVERÉK ÉDESÍTŐSZERREL 90G

SZAFI REFORM FÁNK LISZTKEVERÉK ÉDESÍTŐSZERREL 270G

DIA-WELLNESS FÁNKPOR 500G

PALEOLIT ÉLÉSKAMRA PUHA FÁNK ÉS NUDLI LISZTKEVERÉK 200G

 

Recepteken BLOG rovatunkban találsz!

Zellei Tündi féle FÁNK recept ITT

Fitt túrófánk recept ITT

 



Forrás:

https://hvg.hu/gasztronomia/20100203_tokeletes_fank_recept_1



 

blog comments powered by Disqus